Natehát mostanában az történt, hogy megintcsak semmi. Az uszoda zárva, pedig menni akartam úszni, a hátam fáj mindig a munka végére, sajnos. A héten csak 140 vendéggel kezdtünk, ami persze felment 180ra, de mivel 140re elég 1-1 ember a bárokba, a beosztás így is maradt. Ez annyit jelentett, hogy egész héten a lenmti bárban végigunatkoztam a délutánokat, majd fent megőrültem, annyian voltak. De legalább hamar elmentek a napok. De azért persze felbasz, hogy egyedül kellett csinálnom, és ott kellett hagynom 6-7 embert a pultnál, mert nem volt poharam, és mennem kellett gyűjteni. A zárásokkal csúsztam is folyamatosan.

Hűtőm még mindig megvan, pia is van benne most, de eldöntöttem, hogy spórolok, így az alkohol lesz az első amit lecsökkentek drasztikusan. Met napi 2 cider az már, 2,5 font naponta. Ami nem fér bele. Főleg, hogy csökkennek az óráim, mivel kaptunk egy új srácot a bárva. Litván, valahol anglibáan már dolgozott 9 hónapot bárban, biztos jó lesz, most még minden új neki, azt se tudja hova nézzen, de hát ez ilyen. Mellissa ugye mint a géppuska lövi a szavakat, nehéz követni. Belekezd mindenbe, elfelejti, másróól magyaráz. Ja, ő meg elesett, eltört a nagyujja, így nem tud tálcázni, meg ilyen apróságok. Szóval a winservice alatt kiesett…fasza.

A másik, nem csak új kolléga, de új lakótárs is. Szóval ennyit a nagy kényelmes egyedüllétemről. Housekeepes srác költözik, állítólag nagyon nyugis, és hamar ellé reggelente, 5 perc neki a készülődés max. Azt meg kibírom csakcsak alva.

Hajat kell vágatnom már lassan tényleg. Azon filózok, hogy Kimet kérjem-e meg, vagy ne.

Na most extra tényszerű voltam, de asszem tényleg csak ennyi említésreméltó történt.